Vasoku, azaz a japán konyha

 Tavaly december 5-én az UNESCO a világ szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította a hagyományos japán konyhát, a vasoku-t. Eddig a francia konyha kapta meg ezt az elismerést és védettséget. Most a japán ételek mellett egyébként többek között a koreai kimcsi is felkerült a listára. Kétségtelen, hogy a főleg rízsen, halon és zöldségeken alapuló japán konyha számos előnnyel bír az egészségre és az egészséges táplálkozásra nézve. Már ha valaki bírja -különösen hosszabb távon- a dolgot. 

 A japán konyhával otthon, főleg a manapság divatos japán éttermek által kerülhet kapcsolatba az ember. A kérdés az, hogy ez mennyire fedi le a japán konyhát, ill. a normál japán család mindennapjaiban az asztalra kerülő ételeket és italokat. Ha gyors és egyszerű párhuzamot akarnék vonni, akkor a bárhol megtalálható magyar csárda étlapja és példának okáért Markóék vasárnapi otthoni ebédje közötti különbséget hozhatnám fel szemléltetésként. 

 Visszakanyarodva a vasoku-hoz, Németországban ennek az örvendetes eseménynek az apropóján egy óriási bemutatót tartottak, kb. 1000 vendég a német kulturális, közéleti, stb. élet prominens szermélyiségei részvételével.

Természetesen nagy lelkesedéssel fogadták a jelenlévők a sok-sok finomságot, aminek alapanyagait persze mind Japánból szerezték be. Külön részt rendeztek be a tea megismertetésére. Mint kiderült Japán harmadik legfontosabb exportcikke Németország felé a tea.

Azóta is sorban lehet látni a tv-ben a különböző helyeken megtartott rendezvények beszámolóit. Február elején a londoni japán nagykövetség vendégeit kápráztatták el a japán konyha remekeivel. Az eseményre meghívták többek között a három michelin csillagos kiotói étterem, a Kikunoi vezetőjét Murata Josihirot is. A sztárséf szerint a világon jelenleg található kb. 55.000 japán étterem három év múlva 80.000 környékére fog emelkedni.

Az rendezvényen szerveztek egy beszélgetést is az előbb említet Murata Josihiro és a világ legjobb éttermének is megválasztott The Fat Duck sztárséfje, Heston Blumenthal részvételével. Egyébként ez utóbbi már elég őszintén kifejtette véleményét, ugyanis a riporter kérdésére részletesen ecsetelte, hogy számára a  párizsi három csillagos éttermek már kerek-perec unalmasak, és hogy neki az ízek, felhasznált anyagok, legtökéletesebb megértésére való törekvésben csakis a tokiói és kiotói éttermek léteznek.

Kedvcsinálónak a két étterem honlapja: Kikunoi, The Fat Duck 

Aztán eltelt néhány hónap és a japán médiában itt-ott egyre többet lehet hallani, hogy ha már a vasoku a világörökség része, amire japánok büszkék lehetünk és vagyunk, terjesszük el Japánon belül is, ahol csak lehet! Egy büszke iskolaigazgató ecsetelte minap a hírekben, hogy a kenyeret száműzni akarják az iskolai étkeztetésből, mivel ez ugye kívül esik a szóban forgó vasokun. Kétségtelen tény, hogy a kenyér egészen mostanáig  nem volt része a japán családok mindennapi étkezésének. Mondjuk az állítás elég szubjektív, de tény, hogy 20 évvel ezelőtt még az volt a ritka, ha valaki kenyeret, ne adj isten francia kenyeret akart vásárolni, 10 évvel ezelőtt még meglehősen drágának számítottak a péksütemények, mostanság pedig szinte egymás mellől választhat az ember, hogy ma kenyér vagy onigiri.
Eljátszottam a gondolattal, hogy ha nem csak iskolai szinten, hanem esetleg országosan is bevezetnék ezt a kenyér nélküliséget, vajon mennyire változna meg a mindennapi étkezés? 

Innen persze meglódul az ember fantáziája és jönnek a jogosnak tűnő felvetések: mi van a tejjel, vagy a gyümölcsökkel? Nem is beszélve arról. hogy a hús sem volt átlagos étel korábban. Ajaj...

Noha nem egy három csillagos étterem, de jöjjön egy kis ízelítő a menzáról...

 Egy átlagos étkezés fogásai...

  A vicces kedvű konyhások...

Persze nem maradhat el a hal...

Ez a zöld "izé" pedig a nori, ami szárított alga és nagyon sok ételhez adják. Érdekessége -persze az ízén kívü- a rajta található felirat: Köszönjük, hogy ma is minket használ!